[Bevezetés]
[Irodalmi áttekintés]
[Anyag és módszer]
[Eredmények és értékelésük]
[Következtetések, javaslatok]
[Összefoglalás]
[Irodalomjegyzék]
[Melléklet]
[Tézisek]
[Theses]
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI
EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Agrárműszaki,
Élelmiszeripari és Környezettechnikai
Intézet Program- és
Doktori Iskola Vezető Prof. Dr
Schmidt János, DSc az MTA
levelező tagja Alprogram-
és témavezető Prof. Dr.
Neményi Miklós, DSc az MTA
doktora ÉLELMEZÉSI
CÉLÚ BIOLÓGIAI ANYAGOK ULTRAHANGOS BESUGÁRZÁSÁNAK ÉLELMISZERFIZIKAI ÉS
MIKROBIOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Készítette: LŐRINCZ ATTILA
MOSONMAGYARÓVÁR 2004 1. BEVEZETÉS,
A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI Az aktív ultrahangnak, a hangtér anyagán létrehozott fizikai és sejtbiológiai kölcsönhatásainak kutatásával azért kezdtünk el foglalkozni, mert a sejtbiológiai rendszerek élettevékenységébe, így például a sejtpopulációk túlélési dinamikájába, illetve a fizikai rendszerekbe úgy kívántunk beavatkozni, hogy a kezelt anyaggal semmiféle materiális, vagyis anyagi, kémiai, illetve biológiai kontamináció ne történjen. Ebben a témában összefüggő, rendszerszemléletű munkával sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban nem találkoztunk, inkább csak egyes részterületeinek kutatási adatai állnak rendelkezésre. 2. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI Fő célunk a mechanikai ultrahanghullámok sejtbiológiai hatásainak, valamint az ultrahang feltételezett szelektív sejtbiológiai hatásainak, illetve az ezt kiváltó és befolyásoló legfőbb tényezőknek a tanulmányozása volt. További cél a fizikai paramétereken keresztül befolyásolható sejtbiológiai hatások célszerű irányítása, a sejtek élettevékenységének manipulálása, illetve az ultrahang fizikai paramétereinek hangtérbeli elváltozásának tanulmányozása volt. Szelekció alatt egy, vagy több kiválasztott sejttípus életképességének olyan irányú megváltoztatását értjük, amelynek során a kiválasztott organizmus élősejtszáma a kezelés hatására kívánt mértékben megváltozik. Az ultrahang szelektív hatásának kimutatása, illetve az ezt befolyásoló tényezők feltárása az élelmiszeriparban, illetve akár a humán gyógyászatban új távlatokat nyithat a sejtszám befolyásoló műveletek szempontjából, akár mint önálló, akár mint kombinált kezelési eljárás. A szelektivitás céljának megvalósítására a szeparáció és az inaktiválás, vagy szaporodásserkentés lehetnek a járható utak. Munkánk során az ultrahang által kialakított sejt inaktiválást, illetve szaporodásserkentő hatást tanulmányoztuk, a túlélési dinamikát befolyásoló fő fizikai tényezők mellett. 3. ANYAG ÉS
MÓDSZER A kutatások során különböző modellanyagokkal dolgoztunk, melyek közül a legfontosabbak a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba, az élesztőgombával megegyező átlagos szemcseátmérőjű dolomitliszt, illetve a feltételesen kórokozó Pseudomonas aeruginosa HNCMB170001 baktérium törzs. A kísérleteket 1,1MHz frekvenciaszint körül és 3-12W/cm2 ultrahang teljesítmény szint mellett végeztük, azonos kezelési körülmények mellett. Összesen nyolc különböző vizsgálati szempontnak megfelelő, egyenként több kísérletsorozatból álló kutatást végeztünk. A kísérletekhez három különböző ultrahangrendszert terveztünk és kiviteleztünk, analóg és digitális sejtanalitikai berendezésekkel, folyadékáramoltatásos rendszerekkel. Az akusztikai jelenségek, így az akusztikai áramlás, az állóhullám és a kavitáció detektálására műszeres és vizuális rendszereket, eljárásokat fejlesztettünk ki. Külön tanulmányoztuk az ultrahang hőhatását, infra- és termoelemes hőmérővel, melyet előzetesen a biológiai hatások egyik kiváltójának feltételeztünk. Mikrobiológiai képleteket és egyenleteket alkalmaztunk, illetve alakítottunk, írtunk át, valamint fizikai számítási módszereket alkalmaztunk a mért eredmények értékeléséhez és a nehezen mérhető paraméterek meghatározásához. Kidolgoztuk a kavitációs határkoncentráció, illetve a kavitáció kialakulási időintervallum meghatározási módszerét, valamint több modellanyag esetén és különböző teljesítmény szinteken meghatároztuk azokat. A 9W/cm2 teljesítményszinten végzett kísérletek esetén mért kavitációs határkoncentráció többszörös mennyiségeivel vizsgáltuk a hangtérben kialakuló akusztikai jelenségek dinamikáját, illetve az akusztikai jelenségeknek, az élesztőgomba túlélési dinamikájára vonatkozó hatását. Végül az azonos körülmények között, élesztőgombánál és a baktériumnál mért biológiai hatásokat összehasonlítottuk és levontuk a lehetséges szelektivitás kritériumait a vizsgálatokra vonatkozóan. 4. EREDMÉNYEK 4.1. A vizsgálatok végeredményei Folyadékáramoltatásos
ultrahangrendszerben 7,5, 9,6, 10,5, és 12W/cm2 kisugárzott teljesítmény
mellett 7,37,
9,43, 10,32 és 11,79W/cm2 jutott be az alkalmazott kezelő küvettába. Az 50ml,
2-3*107sejt/ml koncentrációjú Saccharomyces
cerevisiae szuszpenzió esetén 20ºC-on 209,36, 108,42, 59,34 és 53,65 másodperces
tizedelődési időintervallum, D értékeket kaptunk, az alkalmazott
teljesítménnyel fordított arányban. A D értékek egy
nagyságrenddel való megváltozásához szükséges teljesítményváltozás 11,89W/cm2
értékre adódott folyadékáramoltatásos rendszerben. A nem állandó
hőmérsékletű 1MHz-es ultrahangos sejtroncsolás, 2,07W/cm2 teljesítménynél 100,1, 158,1, 133,7 és 91
perces, a 2,7W/cm2 teljesítményű
ultrahangkezelés 34,9, 30,64, 35,33, 52,2 perces D értéket eredményezett az 50ml, 0,4-2*107sejt/ml kiinduló sejtkoncentráció
mellett Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba esetén. A termoelem önabszorpciója miatt, az infrahőmérővel végeztük az ultrahang hőhatásával kapcsolatos méréseket. Az ultrahangtér Saccharomyces cerevisiae sejttartalma csökkentette a kavitáció aktivitását és a hőképződés mértékét a tiszta szuszpendáló szerhez képest, viszont sejtpusztulás így is jelentkezett, tehát nem csak az ultrahang hőhatása a sejtroncsoló hatás oka. Akusztikai jelenségek vizsgálatával kapcsolatban összefüggő fizikai jelenségsort figyeltünk meg, mely nyugalomban lévő folyadékból, szökőkút-jelenségből, kavitációból, kavitációs buborékokat és szemcséket tartalmazó akusztikai áramlásból, szemcsesodró akusztikai áramlásból, állóhullámból és kavitációs buborékokat és szemcséket tartalmazó akusztikai áramlásból tevődött össze. A kavitációs
határkoncentráció az alkalmazott 3-12W/cm2 ultrahang teljesítmény tartományban egyenletesen növekedett,
liofilizált élesztő esetében 2-4,2g/l, préselt élesztőnél 9,12-12,08g/l,
dolomit liszt esetén 0,88-5,12g/l sűrűségtartományban, a kavitáció kialakulási
időpillanat pedig 12μm átlagos átmérőjű dolomit lisztnél 750másodperc, a
liofilizált élesztő esetén 45másodperc körüli érték volt. A 1,72*107-5,37*107sejt/ml kiinduló koncentrációjú Saccharomyces cerevisiae szuszpenziók D értéke
9W/cm2 teljesítményen, 1,117MHz
frekvencián akusztikai áramlásnál 160-130másodperc, állóhullám mellett
1500-800másodperc volt, a kiinduló sejtkoncentrációval fordított arányban,
kavitáció mellett pedig 39-150másodperc volt a kiinduló sejtkoncentrációval
egyenes arányban. A Pseudomonas aeruginosa HNCMB170001 baktérium törzs D értékei 9W/cm2 esetén 10056-1205másodperc között és 6W/cm2 esetén 2656-1968másodperc között adódtak 1,117MHz és 5,5*107-1,24*107sejt/ml kiinduló csíraszám mellett a kiinduló sejtkoncentrációval fordított arányban. 4.2.
Új tudományos eredmények
4.2.1.
Megállapítottam, hogy állandó hőmérsékletű folyadékáramoltatásos és nem állandó
hőmérsékletű töltő-ürítő ultrahangrendszerekben a Saccharomyces cerevisiae
„D” értékei, az alkalmazott teljesítményekkel fordított arányban állnak,
illetve a nem állandó hőmérsékletű ultrahangrendszerben a „D” értékek a
kiinduló sejtkoncentrációkkal egyenes arányban változnak alacsonyabb, illetve
fordított arányban változnak magasabb ultrahang teljesítmények mellett. 4.2.2.
Megállapítottam, hogy az ultrahangos kavitáció felel a vízben jelentkező
fokozott hőképződésért, de nem csak a hőhatás felel az ultrahang biológiai
hatásaiért. 4.2.3.
Megállapítottam, hogy a kavitációs határkoncentráció, 3-12W/cm2
között egyenes arányban változik minden alkalmazott modellanyag esetén a teljesítménnyel,
illetve ennek és a kavitáció kialakulási időintervallumnak az ismeretében
meghatározható az adott anyag. 4.2.4.
Megállapítottam, hogy a kavitáció kialakulási időintervallum egyenes arányban
változik az alkalmazott részecskekoncentrációval, azonban nem változik a
teljesítménnyel, a kavitációs határkoncentráció mindig azonos mértékű
változtatásakor. 4.2.5.
Megállapítottam, hogy a Saccharomyces cerevisiae „D” értékei a kiinduló
sejtkoncentrációkhoz fordítottan aránylanak az akusztikai áramlás és állóhullám
mellett, illetve egyenesen aránylanak a kavitáció akusztikai jelensége mellett 1,72*107-5,37*107/ml sejtkoncentráció és 9W/cm2
teljesítményszinten. 4.2.6.
Bebizonyítottam, hogy az alkalmazott analóg sejtanalitikai rendszerrel a Saccharomyces
cerevisiae túlélési dinamikája egyszerűbben gyorsabban követhető, mint
azonos körülmények mellett, manuális elemzéssel. 4.2.7.
Megállapítottam, hogy a Pseudomonas aeruginosa baktérium „D” értékei a
vizsgált 5,5*107-1,24*107 tartományban a kiinduló
sejtkoncentrációval fordított arányban állnak kavitáció mellett 6 és 9W/cm2
teljesítményszinten. 4.2.8. Megállapítható, hogy a vizsgált baktérium és az élesztőgomba kavitációval szemben tanúsított ellentétes túlélési dinamikája, a fajok közti szelektív sejtbiológiai ultrahangkezelés lehetőségét bizonyíthatja. 4.2.9. Új
berendezés és eszköz a folyadékáramoltatásos ultrahangrendszer, a nem állandó
hőmérsékletű ultrahang rendszer, az ultrahang hőhatásának vizsgálatakor
kifejlesztett ultrahang és detektor rendszerek, a műszeres kavitáció detektor
és az analóg és digitális sejtanalitikai rendszerek. 4.2.10. Új tudományos módszerek a szono-termogramok és differenciál szono-termogramok, a kavitációs határkoncentráció meghatározásának alap és kiegészítő módszerei, a kavitáció kialakulási időpillanat meghatározásának, a szimultán akusztikai jelenség – sejtbiológiai hatás vizsgálat módszerei, a sejtanalitikai eljárások Saccharomyces cerevisiae ultrahangtérbeli túlélésének vizsgálatára. 5.
Következtetések, Javaslatok 5.1.
Folyadékáramoltatásos és nem állandó hőmérsékletű ultrahangvizsgálatok A vizsgált folyadékáramoltatásos ultrahangrendszerben 7,5, 9,6, 10,5 és 12W/cm2 kibocsátott ultrahang intenzitások mellett, 7,37, 9,43, 10,32 és 11,79W/cm2 intenzitás értékek jutottak be az alkalmazott ultrahangos átfolyó rendszerű kezelő küvettába, amely intenzitás csökkenés a reflexióból adódott. Javasoljuk, hogy bármilyen ultrahangkezelés folyamán, a fő fizikai paramétereket állandó értéken érdemes stabilizálni, vagy ha erre nincs mód, akkor az eredmények értékeléséhez ismerni kell a leglényegesebb fizikai paraméterek ultrahangtér módosító hatását és ultrahangtérbeli módosulását, illetve azokkal számolni kell. Mind a
folyadékáramoltatásos, mind a nem állandó hőmérsékletű töltő-ürítő ultrahangrendszerben
a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba tizedelődési D értékei és
az alkalmazott ultrahang teljesítmény fordított arányban állnak, ami a nagyobb
teljesítmény erőteljesebb biofizikai roncsoló hatásából következik. 5.2. Az ultrahang hőhatása Tiszta
szuszpendáló szerhez képest, szuszpenziókban az akusztikai kavitáció
intenzitása és a kialakult hőmérsékleti értékek is alacsonyabbak voltak. Az
eredményekből az következik, hogy az ultrahangos kavitáció felel a fokozottabb
hőképződésért, folyadékokban. Csak a vizsgálatok végső időszakában alakult ki az akusztikai
jelenségek átváltásától függetlennek-tűnő hőmérséklet érték, ebben a zónában
viszont nem volt mérhető különbség a különböző koncentrációjú szuszpenzió
minták szuszpendáló szerhez viszonyított hőmérsékletkülönbség értékei között
sem. Javasoljuk, hogy az akusztikai jelenségek dinamikáját minden kezelendő
akusztikai rendszer, vagyis minden vizsgálandó anyag esetében előzetesen meg
kell ismerni, mely nélkülözhetetlen alapja az aktív és a passzív ultrahangos
munkának. 5.3. Az akusztikai jelenségek vizsgálata A
kavitációs határkoncentráció az alkalmazott 3-12 W/cm2 teljesítmény
és 1,117MHz frekvencia mellett, liofilizált élesztőgombánál 2-4,2g/l, préselt
élesztőgombánál 9,12-12,08g/l volt. A két különböző formátumú élesztőgomba
nedves bázisra számolt szárazanyag tartalmára vonatkoztatva a kapott
eredményeket, nagyon hasonló kavitációs határkoncentráció értékek adódtak az
egyes teljesítményszintek mellett. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy
a kavitációs határkoncentráció az egyes anyagok szárazanyag tartalmától függ
alapvetően. A kavitáció
kialakulási időpillanat dolomitlisztnél 750másodperc körüli, liofilizált
élesztőgombánál
45másodperc körüli értéket mutatott, amely különbség az egyes részecskék
térfogattömegéből és mozgásából származó tehetetlenségéből adódhat.
Következésképpen a kavitációs határkoncentrációval és a kavitáció kialakulási
időpillanattal a szemcsés anyagok minőségileg és mennyiségileg reprodukálható
módon jellemezhetők. Javaslatunk, hogy figyelemmel kell lenni a különböző akusztikai jelenségek
ultrahangtérbeli jelenlétének körülményeire és fizikai kritériumaira, továbbá
szemcseanalitikai eljárásként, illetve gyors szárazanyag meghatározásra
javasoljuk a fenti vizsgálati módszereket. 5.4. A Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba túlélési
dinamikájának értékelése az akusztikai jelenségek figyelembevételével Magasabb Saccharomyces
cerevisiae kiinduló csíraszámú szuszpenziók esetén egyre később alakult ki
az akusztikai áramlás után az állóhullám, majd a kavitáció a részecskék
adszorpciójából és szórásából származó alacsonyabb akusztikai nyomás
amplitúdóból következően. Az akusztikai áramlás és az állóhullám esetén a
tizedelési időintervallum értékek a kiinduló sejtkoncentrációval fordított,
kavitáció esetén egyenes arányban változtak. Kölcsönhatás volt az
ultrahangtérbeli szuszpenzió koncentráció és az akusztikai jelenségek
kialakulása között, illetve ebből következően a szuszpenzióbeli sejtek túlélési
dinamikája és a szuszpenzió koncentrációja között. Javasoljuk tehát, hogy a
túlélési dinamikát meghatározó akusztikai jelenségeket a hangtér fizikai
paraméterein keresztül befolyásoljuk, ezáltal szabályozhatjuk a sejtek túlélési
dinamikáját magával a sejtkoncentrációval, visszacsatolás elvén. 5.5. A sejtanalitikai módszerek alkalmazása Az alkalmazott analóg sejtanalitikai rendszerrel Saccharomyces
cerevisiae túlélési dinamikája ultrahang besugárzás során egyszerűbben,
gyorsabban követhető volt, mint manuális vitális festéssel. Javasoljuk, az
alkalmazott analóg sejtanalitikai eljárás alkalmazását a sejtek ultrahang
rezisztenciájának felderítése céljából, gyors módszerként. Segítségével
indirekt módon információt kaphatunk egy sejtpopuláció koreloszlásáról, egy
rendszer faji összetételéről, a környezeti analitikában toxicitásról, vagy
mutagenitásról. 5.6.
Pseudomonas aeruginosa baktérium ultrahangkezelése A Pseudomonas
aeruginosa HNCMB170001 baktérium törzs D értékei 6 és 9W/cm2
teljesítmény és 1,117MHz frekvencia mellett, a kiinduló sejtkoncentrációkkal
fordított arányban alakultak. Következésképpen, az alkalmazott
koncentrációtartományban a rendszer még nem érthette el a teljesítőképessége
csúcsát, vagyis a kavitációs határkoncentrációt, mivel magasabb
részecskekoncentrációnál egy kavitációs buborék összeomlása annak közelében
lévő több sejtet is szétroncsolhat egyszerre. Alacsonyabb intenzitású, rövidebb időintervallumú
ultrahangkezelés szaporodásserkentő hatást fejtett ki. Javaslatunk, hogy a
vizsgált Pseudomonas
aeruginosa
HNCMB170001 baktérium törzs, illetve minden mikroorganizmus gazdaságos elpusztításához a
kavitációs határkoncentráció közelében, de az alatt érdemes üzemeltetni a
rendszert, a stabil maximális teljesítőképességnél, melyet az alkalmazott
kavitációs határkoncentráció vizsgálattal határozhatunk meg kísérletileg. A
szaporodásserkentéshez rövid időintervallumú alacsonyabb intenzitású kezelést
kell alkalmazni. 5.7.
A szelektív ultrahanghatás kritériumai A Saccharomyces
cerevisiae esetén a kavitáció melletti tizedelési időintervallum és a
kiinduló szuszpenzió koncentráció értékek egyenes arányban állnak, míg a Pseudomonas
aeruginosa HNCMB170001 baktérium törzs esetén e jelenség mellett fordított
arány tapasztalható. A szelektív ultrahanghatás kivitelezésének módja, hogy
amennyiben a kiinduló csíraszám mindkét vizsgált mikroorganizmus esetén 9,22*107sejt/ml, akkor elméletileg
mindkét mikroorganizmus egyforma 737 másodperces tizedelési időintervallummal
rendelkezik, kezelés hatására azonos ütemben pusztul. Ha ennél alacsonyabb
mindkettő sejtszáma, akkor az élesztőgombát, illetve fordított esetben a
baktériumot lehet kiirtani a másik sejttípus mellől. A teljesítmény
szelektivitása gyakorlatilag egyirányú, mivel az élesztőgomba D értéke
megközelítőleg tizede a baktériuménak, vagyis fordított eset az élesztőgomba
legalább tíz nagyságrenddel magasabb koncentrációjánál fordulhat elő csak.
Elméletileg, ha a vizsgált baktériumot az alacsonyabb kiinduló csíraszáma,
vagyis a nagyobb D értéke ellenére kellene kiirtani az élesztőgomba
mellől, akkor a 6W/cm2 melletti baktériumra gyakorolt
szaporodásserkentő hatást alkalmazva, a baktériumszám kellő mértékben
megsokszorozható ahhoz, hogy D értéke az élesztőgomba alá kerüljön, így
kiirthatóvá váljon az élesztőgomba mellől. Következésképpen az ultrahang
alkalmas lehet a sejtszám szelektív szabályozására. 6. Publikációk 6.1. Lektorált cikkek 1.
Neményi, M. – Lőrincz, A. (2002): Ultrahang akusztikai
jelenségeinek koncentrációfüggése és ennek hatása a sejtroncsolásra. Élelmiszerfizikai
közlemények. (elfogadva, megjelenés alatt) 2.
Lőrincz, A. – Neményi, M. (2002): Akusztikai kavitáció
kialakulásának koncentrációfüggése szuszpenziókban. Élelmiszerfizikai
közlemények. (elfogadva, megjelenés alatt) 3.
Lőrincz, A. – Neményi, M.
(2002): Appreciation of an complex ultrasound system according to survival cell
count. Hungarian Agricultural Engineering. (elfogadva, megjelenés alatt) 4.
Lőrincz, A. – Neményi, M.
(2003): Examination of the concentration dependence of acoustical phenomenon in
water based suspensions. Acta Agronomica Ovariensis. Vol. 45. No. 1. pp. 85-96.
5.
Lőrincz, A. (2003):
Effectiveness of ultrasonic cell disruption as a function of the suspension
concentration. Acta Alimentaria (megjelnik:
2004. június, 33. évfolyam. 2. szám) 6.
Lőrincz, A. (2003): Ultrasonic
Cellular Disruption of Yeast in Water Based Suspensions. Biosystems Engineering
(elfogadva) 6.2. Népszerűsítő cikkek 7.
Lőrincz, A. – Neményi, M.
(2002): Az in vitro sejtfeltárás hatékonyságát befolyásoló fizikai tényezők (1.
rész). Laboratóriumi Információs Magazin, Biofizika
rovat. XI. évfolyam, No. 2. pp. 36-38. 8.
Lőrincz, A. – Neményi, M.
(2002): Az in vitro sejtfeltárás hatékonyságát befolyásoló fizikai tényezők (1.
rész). Laboratóriumi Információs Magazin, Biofizika
rovat. XI. évfolyam, No. 2. pp. 36-38. 9.
Lakatos, E. – Lőrincz, A.
– Neményi, M. (2002): Az ultrahangos sejtroncsolás fizikai kritériumainak
meghatározás a folyékony élelmiszerek csíraszám csökkentésével kapcsolatban.
Élelmezési Ipar. LVI. Évfolyam 2002. No. 7. pp. 203-206. 10. Lőrincz,
A. (2003): Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban (1. rész). Laboratóriumi
Információs Magazin, Biofizika rovat. XII. évfolyam, No. 5. pp.
45-49. 11. Lőrincz,
A. (2003): Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban (2. rész). Laboratóriumi
Információs Magazin, Biofizika rovat. XII. évfolyam., No. 6. pp.
28-33. 12. Lőrincz,
A. (2004): Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban (3. rész). Laboratóriumi
Információs Magazin, Biofizika rovat. XIII. évfolyam., No. 1. 13. Lőrincz,
A. (2004): Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban (4. rész). Laboratóriumi
Információs Magazin, Biofizika rovat. XIII. évfolyam., No. 2.
(megjelenés alatt) 14. Lőrincz,
A. (2004): Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban (5. rész). Laboratóriumi
Információs Magazin, Biofizika rovat. XIII. évfolyam., No. 3. (megjelenés alatt) 15. Lőrincz, A. (2004): Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban (6.
rész). Laboratóriumi Információs Magazin,
Biofizika rovat. XIII. évfolyam., No. 4. (megjelenés
alatt) 16. Lőrincz, A. (2004): Az aktív ultrahang alkalmazása napjainkban (7.
rész). Laboratóriumi Információs Magazin,
Biofizika rovat. XIII. évfolyam., No. 5. (megjelenés alatt) 6.3. Előadások 17. Lőrincz A. – Neményi M. (2001): Az ultrahang hatása folyadékban
szuszpendált pékélesztő csíraszámának változására. MTA-AMB Kutatási-Fejlesztési
Tanácskozás, Gödöllő, 2001. január 23-24. No. 25. p. 14. (előadás + poszter) 18. Lőrincz, A. - Neményi, M. (2001): Cell decrease by ultrasonic effect on
yeast (Saccharomyces cerevisiae) suspension and the limit concentration
of cavitation. 2001. augusztus 28-30. Physical Methods In Agriculture, Prága
(előadás + poszter) 19. Neményi, M. – Lőrincz, A. (2001): Cell concentration decreasing with
ultrasonic effect of yeast (Saccharomyces cerevisiae) suspension.
Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, 2001. április 24-26. p. 254. (poszter) 20. Neményi, M. – Lőrincz, A. (2001): Cell (Saccharomyces cerevisiae) disruption with ultrasound treatment. In:
Institute of agricultural, food and environmental engineering. Conference für Leben und Überleben, Internationaler Kongress, Wien,
Universitat für Bodenkultur, 2001. november 18-21. p. 192. (poszter) 21. Neményi, M. – Lőrincz, A. (2002): Komplex ultrahangrendszer értékelése a
besugárzás miatt kialakult mikroorganizmus-csíraszám csökkentő hatás alapján.
MTA-AMB Kutatási-Fejlesztési Tanácskozás, Gödöllő, 2002. január 20-21. Vol. 2.
pp. 145-149.(poszter) 22. Lőrincz, A. – Neményi, M. (2002): Ultrahangtér fizikai minőségének
befolyása a besugárzás miatt kialakult mechanikai hullámjelenségekre
folyadékokban, valamint az ebből következő biológiai és fizikai hatások
értékelése. MTA-AMB Kutatási-Fejlesztési Tanácskozás, Gödöllő, 2002. január
20-21. Vol. 2. pp. 150-154. (poszter) 23. Neményi, M. – Lőrincz, A. (2002): Különböző típusú szuszpendált szemcsék
tulajdonságainak hatása az ultrahangos kavitációra. Műszaki Kémiai Napok,
Veszprém, 2002. április 16-18. pp. 260-261. (előadás + poszter) 24. Neményi, M. – Lőrincz, A. (2002): Az ultrahang sejtbiológiai hatásinak
elemzése a hangtér fizikai paramétereinek függvényében. XXXII.
Membrán-Transzport Konferencia. A Romhányi György Alapítvány, A Magyar Élettani
Társaság Membránbiológiai Szakosztály és a Magyar Biofizikai Társaság közös
rendezvénye. Sümeg, 2002. május 21-24. p. 33. (poszter + előadás) 25. Neményi, M. – Kacz, K. – Kovács, A. J. – Stépán, Zs. – Lőrincz, A. (2002):
Agro- és élelmiszerfizikai kutatások a Nyugat-Magyarországi Egyetem
Agrárműszaki, Élelmiszeripari és Környezettechnikai Intézetében. EU Konform
mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság. Tudományos Tanácskozás, Debrecen, 2002.
szeptember 23. pp. 307-320. (előadás) 26. Neményi, M. – Lőrincz, A. (2002): Ultrahangtérben kialakuló sejtroncsoló
hatás értékelése a szelektív biológiai hatások tükrében. XXIX. Óvári Tudományos
Napok, Mosonmagyaróvár, 2002. október 3-4. p. 111. Teljes anyag megjelent CD
lemezen. (előadás + poszter) 27. Lőrincz, A. – Neményi, M. (2002): A sejtkoncentráció-akusztikus jelenség -
sejtéletképesség változás kölcsönhatásának vizsgálata ultrahangtérben. V.
Nemzetközi Élelmiszertudományi Konferencia. A Szegedi Tudományegyetem Szegedi
Élelmiszeripari Főiskolai Kara és az MTA Szegedi Területi Bizottsága,
Agrárműszaki Szakbizottsága rendezésében. 2002. október 24–25. pp. 99-100.
Teljes anyag megjelent CD lemezen. 6 SZTE-SZÉF ISBN 963482577X. (előadás + poszter) 28. Lőrincz, A. – Neményi, M. (2002): Assesement of the effectiveness of
ultrasonic cell disruption by acoustic phenomena as a function of the
suspension concentration. 32’nd Annual Ultrasonic Industry Association
Symposium. October 21 – 23. 2002, The Helmsley Hotel, 29. Neményi, M. – Lőrincz, A. – Lakatos, E. (2003): Az ultrahangsugár
fizikai paramétereinek változása a besugárzott anyagban. MTA-AMB Kutatási - Fejlesztési
Tanácskozás, Gödöllő, 2003. január 21-22. No. 27. p. 55. (poszter) 30. Lőrincz,
A. – Neményi, M. – Lakatos, E. (2003): A magas intenzitású ultrahang
sejtroncsoló hatásának alakulása a besugárzott anygtól függő akusztikai
jelenségek mellett. MTA-AMB Kutatási-Fejlesztési Tanácskozás, Gödöllő, 2003.
január 21-22. No. 27. p. 79. (poszter) 31. Lőrincz,
A.– Neményi, M. – Lakatos, E. (2003): A szelektív sejtbiológiai kezelések
ultrahangos megvalósítása (The selective cellbiologycal treatments by
ultrasound) Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, 2003. április 16-18. pp. 260-261.
(előadás + poszter) 32. Lőrincz, A. (2004): Mesterséges látás
sejtanalitikai alkalmazása. MTA-AMB Kutatási-Fejlesztési Tanácskozás, Gödöllő,
2004. január 20-21. No. 28. p. 14. ISBN 963 611 406 4 (előadás +
poszter) 33.
Lőrincz, A. (2004): Application of the Ultrasound
Hyperthermia Model for a Multi-layered Tissue System. Advanced Metrology for
Ultrasound in Medicine, 27-28 April 2004, Teddington, UK. (poszter előadás) 34. Lőrincz, A. (2004): Opportunities
for Applying Digital and Analogous Machine Vision in Cell Analytical Methods
Used for Analyzing Cell Disruption Effect of Ultrasound. XXII International Congress of the
International Society for Analytical Cytology (ISAC), 22-27 May 2004 at Le
Corum in Montpellier, France. (előadás) |